Napló

 2011.06.22.

Reggel munkába indulva egy névjegyet találtam a bejárati ajtómon rajta egy üzenet:"Nálam vannak a papírjaid,hívj fel!".Nézem a kártyát,melyen egy régi szomszéd neve áll.Nagyon megörültem,de mivel ekkor még csak hajnali 5 óra volt későbbre halasztottam a telefonálást.  Beérve a munkába látom,hogy visszakerült a szervízből a kávégépünk 2 hónap után.Ha reggel 6-ra jársz dolgozni az ilyesminek nagyon tudsz örülni.Kezdtem gyanakodni.Csak nem jó napom lesz?

Szakácsként dolgozom,egy igen jó forgalmú helyen,tehát tennivaló mindíg akad.Egy műszakban négyen dolgozunk(valójában hárman+a főnök is ott van).Az én reszortom a konyha nyitása reggel,a főznivaló ételek összeírása(10 perc agymunka a 16 órás műszakból),majd elkészítése.Déltől tálalás(erre majd még kitérek),délután a maradék főznivaló befejezése,vacsoraidőben,újra tálalás.Mint a jojó úgy közlekedem egész nap.         Ezen kívül van egy mellékes feladatom is,mégpedig a szakácstanulók felügyelete.Ez utóbbit szinte bármire elcserélném,ha tehetném.Jelen pillanatban 3 tanonc van a kezem alatt,mindhárom lány.Valami rettenetes élmény amikor úgy alakul a beosztásuk,hogy egyszerre dolgozik-illetve van bent-mindhárom.Naphosszat megy a csicsergés,néha összevesznek valamin és ha nincs szerencsém a háromból egy még menstruál is.Persze amikor elfogy a cérnám és üvöltök velük picikét,egyből megsértődnek.Legalább fiúk lennének,azokat lehet ütni-vágni.                                                                              Ma viszonylag szerencsés voltam.Csak ketten voltak beosztva egyikük ráadásul fél óra késéssel érkezett.Ha ez nem volna elég még beteg is volt.De azért bejött,mondván nem akar lógni.Nem fogják fel,hogy ez itt nem az isi,hanem egy étterem ahova ha behoznak valami fertőzést annak beláthatatlan következményei lehetnek.Kivittem a kislányt a dohányzóba,leültettem és rögtönöztem neki egy rövid élelmiszerbiztonsági kiselőadást,megspékelve néhány mondattal a felelősségről.Elkerekedett szemekkel nézett rám,tekintetében az értelem legapróbb szikráját sem bírtam felfedezni.Mondtam neki,hogy menjen el orvoshoz,vagy menjen haza aztán orvoshoz(igazából nem érdekelt,hogy hova megy csak menjen már),és csak akkor jöjjön be ha teljesen egészséges.                          Így hogy a tanulók számát sikerült leredukálnom egész viselhető lett a légkör a konyhán.   Nem sokáig,mert megjött a konyhafőnök-helyettes a mi brigádunk műszakvezetője.Ő egy nagyon érdekes ember(szarabb napjaimon simán csak idiótának titulálom).Mint szakember kifogástalan,de a vezető pozícióval járó stressz egyáltalán nem neki való.                       Ezt meglovagolva egyből a húselőkészítőbe tereltem ahol szembesült a ténnyel,hogy a mai menühöz nem vettek ki tegnap elég húst a fagyasztóból.Egy pillanat alatt felidegesítette magát föl-le járkált,sűrűn kijárt dohányozni,de ezenkívül semmit nem csinált.Kedvenc kollégámmal próbáltuk menteni a menthetőt(legalább mi megpróbáltuk),de nem tudtuk elkerülni a bajt;ebédidőben a konyha elúszott mint sz@r a Dunán.Nekem a tálalónál a felszolgálók szívták a vérem a cimborámét meg ez a kretén akinek meg kellett volna akadályoznia ezt a helyzetet.De ő beérte annyival hogy mindannyiunkat lehülyézett(meg még használt néhány jelzőt,de ezeket inkább kihagyom),majd amint tehette ismét lelépett a konyháról.Elgondolkodtunk,hogy ha becipelnénk a húsosba és hárman dolgozni kezdenénk rajta pikk-pakk kifilézhetjük,darabolhatjuk és már dobom is fel a nagy fazékban főni.Aztán úgy döntöttünk hogy inkább hagyjuk,nem hiszem,hogy bármi finomat ki lehetne hozni belőle.                                                                                                         Hanem ez a tálalás dolog mindíg a napom csúcspontja.Már amikor formában vagyok,márpedig ma jól ment a meló.Irányítani a felszolgálókat-amelyik nem figyel azt szívatni is kicsikét-meg a konyha hátsó szekcióját egyszerre,ez a kedvencem.Csak az a dolog szépséghibája,hogy ez is a "vezér"dolga lenne,de ő egy bizonyos fordulatszámon túl már nem látja át ami történik és ettől-a változatosság kedvéért-ideges lesz.Ráadásul ha a felszolgálók ezt észreveszik még rátesznek egy lapáttal.Ilyenkor általában már azt szoktuk várni,hogy mikor kap agyvérzést az emberünk.                                                            Felmerülhet a kérdés,hogy mi volt ebben a napban jó?Nos alapvetően szeretem a munkámat és már nagyon régóta hidegen hagy ha egy hülye üvöltözik körülöttem,pusztán azért mert fogalma sincs mit csinál.Itt  még megfelelő partner is van ahhoz,hogy ezen jókat kacarásszunk amivel aztán végleg ki tudjuk kergetni a világból a műszakvezető urat.

Hazafelé sétálva még megejtettem egy rövidke telefont az én angyalommal akinek viszont velem ellentétben nagyon rossz napja volt.De a csevej végére sikerült mosolyt csalnom az arcára,és ez feltette a koronát a napomra.

Bónusz:négyesem volt a skandináv lottón;nyertem egy ezrest.

Összességében tényleg jó napom volt......