Napló

 2011.06.23.

...sőt! Reggel 7-kor arra keltem ,hogy a saját levemben ázom köszönhetően az ablakon besütő Napnak.Kikecmeregtem az ágyból,kávét főztem,majd küldtem pár kedves sort szívem hölgyének.Azt mondta igényli a reggeli kedveskedéseimet.Hát rajtam ne múljék...      Nem nagyon tudtam mit kezdeni magammal a hőségben,úgyhogy megittam a kávémat,majd visszadöglöttem az ágyba.Néhány pillanat alatt el is szunnyadtam-igen nagy hatással van rám a koffein-,de aztán délben felkeltem.Összeszedtem magam,majd nekiindultam intézni a dolgaimat.Délután 1 óra a lehető legnagyobb meleg.Néha szerencsésnek érzem magam amiért szakmámnak köszönhetően bírom a hőmérsékletet,de ez ma még nekem is sok volt.                                                                                  És ha nem lenne elég a forróság,de ilyenkor egyéb tényezőkkel is meg kell küzdeni.Legalábbis nekünk férfiaknak.Néhány nőnek nevezett bestia ugyanis olyan ruhakreálmányokat tud magára ölteni aminek láttán még a nemi identitásukban eltévelyedett hímnemű egyedek is vakarni kezdik a fejüket azon töprengve,hogy talán a biszexualitás lenne a helyes út(Woody Allen szerint egy biszexuálisnak 50%-kal több esélye van egy péntek esti randira;ebben kétségkívül van valami).Persze a másik oldal is képviselteti magát.Nem egy 90+-os hölgyet látni ilyenkor akik az önkritika teljes hiányában két-három mérettel kisebb göncökben szaladgálnak,önmagukkal való elégedettségük felhőjébe burkolózva.Az ilyen látványtól hamar észre tér a szerencsétlen hím egyed és tovább tud koncentrálni megkezdett útjára.                                                                2-kor találka a volt szomszéddal,visszakapom a papírjaimat,csevegünk kicsit aztán rohanok tovább.3-kor végre valahára nyakamba ugrik rég nem látott csemetém.Végre.Mielőtt buszra szállnánk elmegyünk cipőt venni neki,eközben anyósom csapongásait hallgatom aki nem tud eleget idegeskedni a hétfőn induló hat napos tábor miatt.Levegővétel nélkül sorolja,hogy mit ne felejtsek el holnap átvinni mikor viszem vissza a gyerkőcöt.Mielőtt indulunk majd felhívom,és újra elmondatom vele.                              A buszon gyermekem azzal henceg,hogy ő bizony megtanulta az összes európai ország fővárosát,méghozzá fél óra alatt.Nosza ellenőrizzük,sorolni kezdem neki az országokat,és tényleg tudja.Aztán Skóciával megfogtam,azt még nehezen érti,hogy Nagy-Britannia és Anglia nem ugyanaz.                                                                                             Hazafelé berongyoltunk a közértbe ahol nem tudtam ellenállni a sok gyümölcsnek,meg is beszéltük,hogy csinálunk egy jó nagy halom gyümölcssalátát.Miután mindent összeszedtünk irány a pénztár.Miközben a pénztáros blokkolja befelé a futószalagra halmozott cuccot én a monitort nézem.Kezdek aggódni,lehet,hogy elszámoltam magam.Az utolsó tétel bevitele után a fizetendő összeg kereken 5000 forint.Blazírt pofával átnyújtom a nálam lévő egy szem ötezrest,köszönünk majd távozunk.Hiába na!Nem tudok hibázni!Legalábbis az utóbbi néhány napban.                                                             Már csak egy feladat maradt,mégpedig felmálházva fölmászni a hegyre.Mire fölérünk patakokban ömlik rólam a víz,alig kapok levegőt,szóval minden bajom van.Nem baj amint felérünk kipakolok,és beállok a zuhany alá.Végre bent vagyunk a lakásban,gyermekemet a fürdő felé terelem kézmosás céljából amikor szembesülök a ténnyel miszerint nincs víz.        Hurrá!!!!!Nem sok dolgom van(mosás,mosogatás,főzés),de víz nélkül egyik sem megy.       Miután egy szem fiam már hazafele jövet megérdeklődte,hogy videojátékozhat-e itthon(Wall-e küldetését segíti a világ megmentésében),gondoltam ráérő időmben naplózom.Most viszont megyek hátha van már vizünk....